Szemelvények a kötbérről és rövid kalauz a kötbérek alaptípusairól

A legtöbb cég életében a mindennapi munkák során elkerülhetetlen, hogy találkozzunk a „kötbér” kifejezéssel, de nem biztos, hogy mindenki számára világos, hogy mi is ennek a kifejezésnek a pontos tartalma és az, hogy az egyes típusok egymáshoz képest milyen struktúra szerint épülnek fel. Jelen poszt a kötbér értelmezéséhez és a szerződéses világában történő alkalmazásához kíván segítséget nyújtani.

Mi is az a kötbér?

A szerződés megerősítésének és biztosításának egyik gyakori módja a kötbér kikötése a szerződésben. A kötbér a funkcióját tekintve egyrészt ösztönözheti a szerződés teljesítését a kötelezett részéről, másrészt szerződésszegés esetére egyfajta átalány-kártérítésként szolgál a jogosult számára.A kötbér intézményét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:187-6:189. §-ai szabályozzák, ezen rendelkezések értelmében a kötbér a szerződés megerősítésére szolgáló szerződéses biztosíték, önként vállalt többletszankció: a szerződő fél a megjelölt szerződésszegés esetére meghatározott pénzösszeg megfizetését vállalja, vagyis a kötbér bármilyen szerződésszegéshez kapcsolódhat és a kötbérfizetés csak a szerződésszegés bekövetkeztével válik esedékessé. Vagyis a kötbér egy olyan pénzösszeg, amelynek megfizetésére a szerződő fél kötelezi magát, arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. A kötbér érvényesen írásban köthető ki. A kötbérről szóló megállapodásban pedig meg kell határozni a kötbér összegét vagy a kötbér körültekintő kiszámításának módját. Ez történhet konkrét pénzösszeg megjelölésével, vagy más kiszámítható módon, például százalékos mértékben. A kötbér lehet egyösszegű, de függhet akár az eltelt időtől is (napi, havi kötbér, stb.).
A kötbér kárátalány jellegű biztosítékként, azaz átalány-kártérítésként működik, ami azt jelenti, hogy ha bekövetkezik a szerződésszegés, akkor a kötbér megfizetése károkozástól függetlenül is kötelezi a felet. Ha viszont a szerződésszegéssel a fél a másik félnek kárt okoz, akkor annak a kötbért meghaladó részét kártérítés címén szintén köteles megtéríteni. Ebből az is következik, hogy a kötbér erejéig – az ugyanabból vagy a szerződésszegéssel okozati összefüggésben álló – kárt nem kell bizonyítani sem. A kötbérfizetési kötelezettség alól a kötelezett úgy mentheti ki magát, ha a szerződésszegés alóli felelősségét kimenti.

A kötbér fajtái:

A kötbér fajtáit a jogalkotó tételesen nem dolgozta ki, pusztán a kötbér alkalmazásának kereteit szabja meg, így a kötbér fajtái is a szerződésszegéshez, azok jellemző típusaihoz igazodhatnak.A jogalkotói által biztosított szabadságból fakadóan az alkalmazandó kötbérek fajtáit a piaci szereplők maguk határozhatják meg, és - a jogszabályi keretek között –azok tartalmát is szabadon határozhatják meg.
Amennyiben nem konkrét pénzösszeg megjelölésével állapodnak meg a felek a kötbér mértékéről, úgy nagyon fontos, hogy a kötbér kiszámításának és meghatározásának módját kell rögzíteni a megállapodásban. Az utóbbi esetben mindig meg kell határozni a kötbér
- alapját és
- mértékét,
- adott esetben annak maximumát is.
Jelen posztban négy alapvető kötbértípust mutatunk be:

1. késedelmi kötbér

A leggyakrabban alkalmazott kötbérfajta a késedelmi kötbér. Késedelemről beszélünk, ha a kötelezett az általa vállalt szolgáltatást(kötbérterhes teljesítési vagy kötbérterhes teljesítési véghatáridő) annak esedékességekor nem teljesíti. A késedelem esetére kikötött kötbért(a kötbér alapját) leggyakrabban a késedelmes időszakkal arányosan szokták meghatározni (pl. késedelmes napokra), de nem kizárt a más módon meghatározott késedelmi kötbér sem. A késedelmi kötbér mértéke pedig a szerződő fél díjazásához igazodva a díj százalékos értékében kerül meghatározásra. A késedelmi kötbér megfizetése nem mentesít a szerződés teljesítése alól, tehát a jogosult a szerződés teljesítését továbbra is követelheti. Ettől függetlenül érdemes a késedelem maximumát is meghatározni – amivel azt az akaratot kívánjuk a szerződésben rögzíteni, hogy a késedelem maximumának elérésével a jogosultnak már nem áll érdekében a szerződéses jogviszony fenntartása –, és rögzíteni a szerződésben, hogy bizonyos késedelem esetén a szerződést a felek meghiúsultnak tekintik, ennek mértéke a teljesítéshez fűződő érdek alapján határozható meg. A gondolatmenetünk ezzel át is vezet bennünket a kötbér következő típusához, a meghiúsulási kötbérhez.

2. meghiúsulási kötbér

Meghiúsulási kötbérről beszélünk, ha a kötbér fizetését a szerződésben meghatározott szolgáltatás nem teljesítése esetére kötötték ki. A késedelmi kötbérrel ellentétben a meghiúsulási kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja, azaz ilyenkor a jogosult a szolgáltatás teljesítését már nem követelheti. A késedelmi kötbér maximumánál kifejtetteket folytatva ebből viszont csak az következhet, hogy amennyiben a késedelmi kötbér eléri annak a szerződésben meghatározott maximumát és még mindig nem történt meg a teljesítés, akkor a jogosult meghiúsulási kötbérre válhat jogosulttá. A meghiúsulási kötbér mértéke szintén meghatározható konkrét pénzösszegben, de alakítható százalékos mértékben is.

3. hibás teljesítési kötbér

A kötbér a szerződés hibás teljesítése esetére is kiköthető, de ennek alkalmazhatósága részben azon is múlik, hogy a hibás teljesítést – vagy az elvárt hibátlan szolgáltatást – kellő körültekintéssel megjelöljük. Ennek értelmében hibás teljesítésről akkor beszélünk, ha a szolgáltatás a teljesítéskor nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek, de azt a megrendelő hibásan is elfogadja teljesítésként, és nem kéri utóbb a hiba kijavítását. A hibás teljesítés tartalma előre meghatározandó megállapodásban vagy előre meg van határozva jogszabályban. Hibás teljesítés például, ha az áru vagy szolgáltatás a rendeltetésének megfelelő használatra nem alkalmas, vagy nem felel meg a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy a mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal. A hibás teljesítési kötbérnek kétfajta típusát különíthetjük el. Ha a jogosult a hibás teljesítés esetére szóló kötbérigényét érvényesíti, akkor nem érvényesíthet szavatossági igényt. Ebben az esetben a hibás teljesítési kötbér alkalmazása esetén a teljesítés hibás marad, viszont kvázi a hiba ellenértékeként kötbért kötünk ki. A másik esetben a teljesítés hibátlanná tételének időtartamára vonatkozóan jelölhetünk meg hibás teljesítési kötbért, aminek funkció nagyjából azonos a késedelmi kötbérével. A hibás teljesítési kötbér is meghatározható konkrét pénzösszegben, de megállapítható akár százalékos mértékben is.

4. rendelkezésre állási kötbér

Akkor célszerű alkalmazni, amikor egy szerződésben olyan jellegű szolgáltatást szeretnénk igénybe venni a kötelezettől, ami alapján a szolgáltatás tartalma szerint egy meghatározott helyen és meghatározott időben rendelkezésre áll vagy készenlétben van a kötelezett a jogosult részére. A rendelkezésre állás elmulasztása abban különbözik a késedelemtől, hogy a rendelkezésre állás időtartamának vagy időtartamán belüli elmulasztásának az a következménye, hogy a kötelezett a mulasztással egy reprodukálhatatlan állapotot idéz elő. Hogyha pl. a kötelezettnek a szolgáltatás tartalma szerint készenlétben kell állnia reggel nyolctól délután öt óráig és ebből kettő órán keresztül nem áll rendelkezésre, akkor ebből nem következhet az, hogy az elmulasztott kettő órát délután öt óra és este hét óra között lenne lehetősége pótolni.

A kötbér alkalmazásának korlátai:

A fentiekben bemutatott kötbérek tartalmának meghatározásakor a felek szándékát a Ptk. bizonyos keretek között engedi kibontani. Ezen főbb jogszabályi korlátok az alábbiak:
- Kötbért érvényesen csak írásban lehet kikötni. Az írásba foglalás indoka az, hogy a fél önként vállalt többletkötelezettségének terjedelme utóbb ne lehessen vitás.
- A túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.
- Kötbér után kamat kikötése semmis.

A jelen posztot írták: dr. Lázár László egyéni ügyvéd és
dr. Tomory Miklós LL.M., társasági jogi és cégjogi szakjogász, a MAVIR ZRt. jogtanácsosa